Számos tényező befolyásolja egy gyermek tápláltsági állapotát. Cikkünkben igyekszünk körüljárni a túl alacsony kalóriabevitel (ún. mennyiségi éhezés) és az egyes tápanyagok tekintetében hiányos táplálkozás (minőségi éhezés) okait, rövid és hosszú távú következményeit.
Az alultápláltság egyik legkézenfekvőbb oka a társadalmi-gazdasági helyzetben keresendő. Magyarországon körülbelül 100 000 gyermek alultáplált, és 20 000 gyermek éhezik, akiknek egyetlen étkezési lehetősége az óvodai, iskolai napközi. E gyermekek számára a legveszélyeztetettebb időszak a hétvége és az iskolai szünet, például a most közeledő téli ünnepek alatt. A nehéz körülmények között élő gyermekek közül is fokozottan veszélyeztetettek a kis településen valamint a nagycsaládban élők, ők jellemzően teljes energiabevitelüket szénhidrátból fedezik, szervezetük nagyon kevés fehérjéhez jut hozzá.
A gyermekek étkeztetését célul tűző alapítványok a legrosszabb anyagi viszonyok között élő családoknak igyekeznek segítséget nyújtani. Ennek keretében élelmiszercsomagot küldenek a rászorulóknak, és megszervezik a napközis étkeztetést.
Szeretne segíteni?
Ha szeretne segíteni, akkor figyelmébe ajánljuk, hogy az önkormányzatok családsegítő és gyermekjóléti szolgálatai, valamint a legtöbb egyház is foglalkozik gyermekétkeztetési támogatással.
Néhány gyermekétkeztetéssel foglalkozó alapítvány:
A hiányos tápanyag-ellátottság hátterében orvosi tényezők is állhatnak: meg lehet említeni a genetikai okokat, valamint az emésztést, felszívódást akadályozó gyomor-bélrendszeri és anyagcsere betegségeket. Vannak továbbá olyan élethelyzetek, amikor fokozott a tápanyagszükséglet: az elválasztás idején, a gyors növekedéssel járó időszakok során (például a serdülőkor), és súlyos betegségek alatt. Ilyenkor általában könnyebben alakul ki tápanyaghiány.
További tényező lehet a családban a táplálkozási ismeretek hiánya: ez okoz problémát például a hozzátáplálás nélkül egy éven túl csak szoptatott kisdedeknél, a helytelen - reform - diétákat követőknél, illetve a vegetarianizmus nagyon szigorú fajtáit (vegán és makrobiotikus étrendet) követő családok gyermekeinél.
A hiányos táplálkozás hatásai a fejlődésben lévő szervezetreA hiányos táplálkozás csecsemő- és gyermekkorban okozhatja a legkomolyabb problémákat. Egyrészt a fokozott ütemű növekedés és fejlődés miatt ilyenkor kiemelkedő szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, másrészről pedig a gyermekek testtömegre jutó energiaigénye nagyobb, energia- és fehérjeraktározásuk viszont kisebb a felnőttekénél, ráadásul nem is képesek tudatosan irányítani saját táplálkozásukat.
A hiányos táplálkozás már rövid távon is gyengíti a gyermek szervezetét. A zsírszövet lebontása a testtömeg csökkenésével jár, és a fogyás a hideg elleni védekezés elégtelenségét okozza. Az immunrendszer károsodása a fertőző betegségek gyakoribb előfordulását és a sebgyógyulás folyamatának elhúzódását vonja maga után, az izomrendszer gyengülése pedig fáradékonyságban, a mozgásmennyiség csökkenésében mutatkozik meg. A gyermek bőre és haja elvékonyodik.
Ennél súlyosabbak a hosszú távú hatások, amelyek egyrészt a testalkat kialakulásában mutatkoznak meg: a testfehérjék lebontása következtében gyengülnek a csontok, alulfejlett izomzat alakul ki, alacsony növés tapasztalható. A gyomor- bélrendszer működése renyhébb, ezért csökken az emésztés, a zsír- és cukorfelszívás, ezek pedig következményes vitamin- és nyomelem-hiányokhoz vezetnek. Vérszegénység is létrejön, és a tartós alultápláltság lelki következményei jelentkeznek: fáradékonyság, levertség, rossz hangulat, a kezdeményezőkészség hiánya.
Mivel hiányos táplálkozás mellett súlyos esetben a szív- tüdő- és veseműködés is romolhat, különböző nem fertőző betegségek gyakoribb előfordulásával és akár a várható élettartam rövidülésével is számolni kell. A szellemi fejlődés akadályozottsága először az iskolai teljesítmények elmaradásában jelentkezik, ez pedig a felnőtt életben a munkavégzést, a szociális beilleszkedést is megnehezítheti.
Ha nem csupán a nehéz körülmények között élő gyermekeket tekintjük, akkor is komoly problémákat találunk. Az
Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) egy komplex táplálkozásügyi felmérést folytatott általános- és középiskolások körében a 2005-2006-os tanév során. Dr. Péter Szabolcsot, az OÉTI munkatársát kérdeztük eredményeikről.
A szakértő elmondása szerint az adatok riasztóak: az iskolás korú fiúk és lányok 7%-a kórosan sovány. (Sajnos az elhízás is legalább ekkora problémát jelent már ebben az életkorban is.) A szakember szerint a magas arány hátterében a nem megfelelő életmódbeli szokások és a helyes táplálkozásra vonatkozó ismeretek hiányosságai állnak. Ráadásul már iskolás korban meglepően magas a testsúlyukkal elégedetlen, fogyókúrázók aránya (általános iskolában minden ötödik fiú és harmadik lány, középiskolás korra pedig a lányok több mint 40%-a fogyókúrázik). A helytelen diétás megszorítások szintén szerepet játszhatnak a soványság kialakulásában.
A megkérdezett fiatalok közül sokan nem ismerték az egyes élelmiszerek összetételét, és kevesen voltak tisztában a táplálékpiramis fogalmával, az élelmi rostok és a telítetlen zsírsavak jelentőségével - ismertette részletes eredményeiket Dr. Péter Szabolcs. A felmérés szerint az iskolások rendszertelenül étkeznek (ebben az életkorban napi ötszöri evésre lenne szükség), és táplálkozásuk ritmusa mellett annak összetétele is hibás.
Bár előfordul az összes bevitt energia mennyiségének hiánya is, ennél gyakoribb eset az, hogy az elfogyasztott élelmiszerek nem fedezik minden tápanyagfajtából a szükségletet, sok az "üres kalória" - tehát az olyan energiabevitel, amely nem jár értékes tápanyagbevitellel. A szakértő példaként a felvágottakat, a cukrozott üdítőket említette. Ezzel szemben a gyerekek igen keveset fogyasztanak zöldségből és gyümölcsből, a halfogyasztás pedig kifejezetten nagyon alacsony. A vizsgálat rávilágított: az iskolások kevés ásványi anyagot és vitamint fogyasztanak, elsősorban a tejtermékekben megtalálható kálciumból, továbbá B- és D-vitaminból nem jut elegendő a szervezetükbe.
Zöldség, gyümölcs és ásványvíz az iskolákbaDr. Péter Szabolcs az [origo] kérdésére válaszolva elmondta: iskoláskorban lehet és kell egészséges táplálkozási szokásokat kialakítani. Ennek érdekében az OÉTI elindította az egészségesebb büfé programját, melynek már most pozitív eredményeit tapasztalják az iskolai büfék kínálatában. A közétkeztetés javítására irányuló legújabb kezdeményezésként pedig zöldséget, gyümölcsöt és ásványvizet juttatnak el iskolákhoz.
A Táplálkozás, Életmód, Testmozgás (TÉT) Platform más megközelítéssel igyekszik javítani a gyermekek táplálkozásán: pedagógusok és dietetikusok közreműködésével létrehoztak egy oktatóprogramot általános iskolások számára. A tananyagot az iskolák ingyenesen letölthetik az internetről, és beilleszthetik tantervükbe az egészségtudatos életmódra nevelést. A program a szülőket is célozza: tájékoztatást nyújtanak a vásárlási szokások megváltoztatásához a család helyes étrendjének kialakítása érdekében.
AJÁNLOM AZ OLDALT
