Miközben az új magyar drogtörvény börtönnel fenyegeti az alkalmi kenderfüstölőket, Európa egyre közelebb kerül a marihuána – és nem csupán a szintetikus THC – gyógynövényként, gyógyszeralapanyagként történő elismeréséhez. 1998 júniusában a brit belügyminisztérium engedélyezte, hogy egy gyógyszergyár évente húszezer tő hasiskendert termesszen orvosi kísérletek céljára. A marihuána gyógyszerként történő elismerése polgárosult országokban a kemény és könnyű drogok jogi megítélésének szétválasztásához, a könnyű drogok dekriminalizációjához vezet.

A marihuána gyógyászati alkalmazása Magyarországon fel sem merül, mint ahogyan a könnyű drogok megkülönböztetése sem – az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában viszont a kilencvenes évek eleje óta folyamatos társadalmi vita tárgyát képezi. Még a drogháborús Amerikában is lehet beszélni róla, a legalizációt, de legalábbis a dekriminalizációt sürgető szervezetek érvrendszerének egyik sarokköve a marihuána nélkülözhetetlensége bizonyos betegségek gyógyításában, illetve a fájdalmas tünetek enyhítésében. A prohibicionisták viszont a kábítószer-maffia trójai falovát vélik felfedezni minden olyan szakcikkben, amely a marihuánának vagy egyes hatóanyagainak gyógyhatást tulajdonít - az elmúlt évtizedekben a Scientific American szerint nagyjából tízezer ilyen cikk jelent meg és mutatott rá arra, hogy a növényben jelen lévő kannabinoidok alkalmasak a rákbetegek kemoterápiájával járó gyomorbántalmak leküzdésére, az AIDS-betegek étvágyának helyreállítására, az agysejtek regenerációjának gyorsítására agyvérzés után, valamint a zöldhályog kezelésére. Az Egyesült Államokban 1986 óta kapható receptre.

A szintetikus THC

A (tetra-hidro-kannabinol) tartalmú Marinol tabletta, amely csupán egyet tartalmaz a hasiskenderben jelen lévő több száz kannabinoid közül. Az angol GW Pharmaceuticals azért kapott engedélyt egy kenderültetvény létesítésére, hogy a kutatók a teljes növényből készült, több száz különböző kannabinoidot tartalmazó kivonatot is kipróbálhassák klinikai körülmények között. A különböző kannabinoidok hatása közti különbségeket a holland HortaPharm által nemesített, a hatóanyagokat eltérő arányban tartalmazó növények segítségével tesztelik.

Az Egyesült Államokban húsz év drogháborús tiltás után ismét lehetővé tették a marihuánával folytatott orvosi kísérleteket: a University of California kutatócsoportja 1997-ben engedélyt kapott a hatóságoktól, hogy klinikai vizsgálatokat folytasson teljes növényből készült kivonattal. Eredményeik azt mutatják, hogy a kenderben jelen lévő kannabidiol tompíthatja a THC tudatmódosító hatását, ugyanakkor mindkét anyag erős antioxidáns: patkánykísérletekkel bizonyították a kannabinoidok agysejtbarát tulajdonságait. A kísérletek ellenzői szerint azonban a marihuánának semmi olyan hatása nincs, amely ne lenne reprodukálható szintetikus THC segítségével. Kalifornia és Arizona állam szavazópolgárai – ahol mint például B. Real a Cypress Hillből vagy éppen Soros György dollárszázezrekkel támogatták a kendertörvények megváltoztatására irányuló mozgalmakat – egy 1996-os referendum során legalizálták a marihuána gyógyszerként történő alkalmazását: a Passionate Use Act értelmében bizonyos betegségekben szenvedők szabadon termelhetik és szívhatják a növényt. Arizona törvényhozása később megszüntette ezt a lehetőséget, Kaliforniában azonban a mai napig érvényben van, és olyan klubok létrehozásához vezetett, amelyek marihuánával látják el a betegeket. Ezek a helyek azonban ritkán hosszú életűek: a CNN nemrégiben  tudósított arról, hogy ismét bezártak öt legálisan működő cannabis-klubot, mert beépített drogrendőrök leleplezték, hogy nem csak betegeknek árulták a füvet.

A marihuána gyógyászati alkalmasságának objektív vizsgálatát nehezíti, hogy ez a kérdés mindenütt a világon politikai: a klinikai vizsgálatok fényében a fű teljes legalizációjáért küzdő bozótharcosok éppúgy igazolva látják álláspontjukat, mint a hangzatos drogháborús jelszavakkal szavazatokat hódító politikusok. Az elrettentő intézkedések azonban polgárosodott országokban soha nem fajulnak a könnyű drogok fogyasztóit sújtó börtönbüntetéssé: ezek a viták a törvényhozásban, kutatóintézetekben és a nyilvánosságban zajlanak.

Történelem A marihuana növényét a kendert már az ókori Kínában is ismerték és orvosi célokra hasznosították. Indiában is nagy hagyományai vannak a kenderszármazékok fogyasztásának, bhang, ghaja (gandzsa) vagy charas (csarasz) néven ismertek ezek a szerek.  Európában az újkortól kezdve ismerik, orvosi célokra használták, főleg fájdalomcsillapításra. 1937-ig lehetett kapni az USA-ban kenderkivonatot, mint idegnyugtató gyógyszert. A 60-as évektől kezdve a fiatalok körében viharos erősséggel terjedt a marihuana. A szexuális forradalom, a rockzene előretörése és a hippimozgalom erősen megnövelte a keresletet iránta.

A növény levelét, hajtásait és virágát megszárítják és felaprítják. A dohányszerű anyag neve "fű", ami leginkább aprított petrezselyemhez hasonlítható. Ebből sodorják a cigarettát. A marihuánás cigaretta nem "talpas" cigi, van benne füstszűrő, ami rendszerint összetekert keménypapír.

Alkalmazás:

A szívásnak hagyományai vannak. Szívható sima cigiként vagy pipából. A cigit a drogosok folyamatosan nyálazzák, hogy lassabban égjen. A cigi vagy a joint (pipa) körbejár a társaságban. Mindenki szív egy slukkot, majd amíg körbejár a joint, a füstöt lenntartja.

(A képen különböző pipák láthatóak)

Úgy is fogyasztható a marihuana, hogy a füstjét megszűrik vízrétegen keresztül. Ezt az edényt bong-nak nevezik. A víz kiszűri a szennyeződéseket és lehűti a füstöt. Állítólag a hideg füst nagyobbat üt.  Egyébként meg is lehet enni a "füvet", csak ekkor a hatás gyengébb és később jön. 

Hatásai:

2-3 órán keresztül tart a cigi hatása, rendszerint az első slukk meghozza az eredményt: bizsergető érzés jelentkezik, kellemes közérzet alakul ki, az agy egy másfajta, nyugodtabb tudatállapotba kapcsol át. A hatás még 2-3 nap múlva is érezhető. Eleinte jó közérzetet, feldobottságot okoz, később álmosságot és idegrendszeri zavarokat. Fokozza a szívverést, alkohollal keverve akár hallucinációkat, koordinációs zavarokat, reszketést, mellkasi fájdalmakat, ájulást is okozhat. Véreres szem alakul ki, torokirritációt és köhögési ingert vált ki. Felerősíti a pszichés betegségeket és rontja a tanulási képességet. Tartós használata légzőszervi megbetegedéseket okoz. Étvágygerjesztő hatása is van, de nagyobb adagokban vagy kezdőknél rosszullétet, hányást, hasmenést is okoz.

(1 marihuánás cigaretta károsító hatása = 1 doboz hagyományos cigaretta)

Pszichológiai hatások:

A marihuana hatása egyénenként jelentősen eltérő lehet. Ez függ a személyiség állapotától és az értelmi fejlettségtől is. Általában pozitív hatásai vannak, ilyen például a boldogság érzése, a társak közötti kommunikációs kapcsolat felerősödése. Úgy érzed, mintha jobban megértenéd, mire gondol a másik, illetve hamarabb megérted a gondolatait. A környezet ingerei sokkal erősebben hatnak, a színek színesebbek, a hangok pedig sokkal élethűbbek mint normális esetben. A térérzékelés is megváltozik, a környezet apró részletei is előbukkannak, olyan dolgok ragadják meg a figyelmedet, amelyeket normális esetben nem is vennél észre. A szer a rövidtávú emlékezetre is hat, ezért előfordul hogy a drogos a mondat közepén témát vált, vagy elveszti a beszéd fonalát. Nemcsak pozitív, hanem negatív élményeket is kelthet: félelem, szorongás, szédülés, depresszió, gyengeség alakulhat ki. A marihuánához, mint minden droghoz a szervezet hozzászokik. Fizikai függőség nem alakul ki, viszont a pszichikai függőség annál erősebb. Elvonás esetén nyugtalanság, idegesség, agresszió jelentkezik, de erős vágyódás nem alakul ki a szer után.