Az írásbeli kommunikáció, mint
A MUNKATERV, AZ ÍRÁSBELI JELENTÉS, A JEGYZŐKÖNYV, AZ EMLÉKEZTETŐ, A SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ, A KÉRVÉNY
Az írásbeli kommunikációs formák funkciójuk szerint négy csoportba sorolhatók:
- a magánélet írásbelisége: levelek, üzenetek, feljegyzések;
- a szépirodalom, a tudományos- és ismeretterjesztő irodalom;
- a sajtó (mint tömegkommunikációs eszköz), reklám-irodalom;
- a hivatalos írásbeli formák.
A hivatalos (hivatali) írásbeli kommunikáció minden formájánál alapvető követelmény:
- a pontosság;
- a rövidség (helyes szerkesztés);
- a világosság (stílus, fogalomhasználat);
- a helyesírás.
Az írásbeli kommunikációs forma írója mindig gondolja végig az írásmű célját, valamint azt, hogy ki fogja olvasni!
A munkaterv
A munkaterv lehet egyéni vagy kisebb-nagyobb munkacsoport tevékenységére épülő, egy munkafolyamat részére, részeire, vagy egészére irányuló, ezzel összefüggésben napi, heti, havi, féléves vagy éves időintervallumra kiterjedő.
A munkaterv bevezetője tartalmazza:
- ki (kik) végzik el a feladatokat;
- a munka tartalmi megjelölését;
- az időintervallum meghatározását.
A munkaterv tartalmi szerkezete (második része) tartalmazza:
- a részfeladatokat;
- a határidőket;
- a felelősöket.
A munkaterv befejezése tartalmazza:
- a tárgyi feltételek felsorolását;
- az értékelés mikéntjét.
A munkaterv készítésének csak akkor van értelme, ha ténylegesen segít a munkafolyamatok megszervezésében, áttekintésében és értékelésében.
A jelentés
A jelentés típusai:
- esszé,
- értekezés,
- kutatási jelentés,
- műszaki jelentés,
- vezetői jelentés.
A típus megválasztása függ a jelentés céljától, a jelentés tartalma pedig a cég és a munkafolyamat milyenségétől.
A jelentésírás négy munkafázisa:
- Előkészületek:
- a téma, a jelentés területének és céljának megállapítása;
- az olvasó (olvasók) igényeinek számbavétele;
- adatgyűjtés (írásban): olvasott anyagok, írásművek, tények, értékek, megfigyelések, beszélgetések (konzultációk), kísérletek.
- A jelentés összegyűjtött anyagának elrendezése:
- szakaszok, fejezetek kialakítása (jelzésük a decimálás);
- az anyag logikus sorrendbe állítása a szakaszokon, fejezeteken belül.
- Az illusztráció (vizuális megközelítés) elkészítése: diagrammok, grafikonok, tábláztok, fotók stb.;
- az illusztráció szerkesztése: az elrendezett anyaghoz történő hozzárendelése;
- az illusztráció szöveges jelöléseinek magyarázatának elkészítése.
- A jelentés végleges, írásban történő megfogalmazása:
- a tartalomjegyzék összeállítása (szerkesztésben az írás elejére vagy végére történő elhelyezése);
- a bevezetés tartalmazza az írásmű céljának kifejtését, a hivatkozásokat, a jelentés főbb területeinek (témaköreinek) megjelölését;
- a jelentés tartalmát képezi a kérdések kifejtése, értékelése, következtetések levonása, javaslatok tétele a témával kapcsolatban;
- az összefoglalás rövid tartalmi kivonatot és a jövőre vonatkozó tervek felsorolását tartalmazza;
- a függelékbe tényszerű részletek kerülnek;
- a táblázatok, illusztrációk jegyzéke kerül a jelentés végére.
A címlap vagy címoldal tartalmazza:
- az írásmű címét,
- a szerző (szerzők) nevét,
- azt, hogy kinek készült,
- a jelentés számát, illetve keltezését.
A jegyzőkönyv
A megbeszélés, a tárgyalás, az értekezlet hivatalos, verbális munkaformák lezárásaként készül jegyzőkönyv azokban az esetekben, amikor az elhangzottak és a megállapodás (döntés) pontos rögzítése féltételenül szükséges a jogi konzekvenciák miatt. A jegyzőkönyv tehát jogi értelemben vett dokumentum, ezért tartalmi és formai követelményeit pontosan be kell tartani.
A jegyzőkönyvnek - az alábbi felsorolás sorrendjében - tartalmaznia kell:
- a megbeszélés, tárgyalás stb. szervezeti megjelölését,
- a hely és az időpont megjelölését,
- a résztvevők név és funkció szerinti felsorolását,
- a megbeszélés levezetőjének (elnökének) nevét, rangját,
- a megbeszélés tárgyát, napirendi pontját vagy pontjait,
- a tárgyalás lefolyását, a megszólalások sorrendjében és névszerinti megjelöléssel (pontos szöveg szerint, ezért többnyire gyorsírással vagy magnetofon felvétellel rögzítik a helyszínen),
- a megállapodás, határozat (döntés) stb. pontos megfogalmazását,
- a ZÁRADÉK-ban sorolják fel a jegyzőkönyv további sorsát (kik és milyen célból kapják: további intézkedés, tájékoztatás stb.),
- a jegyzőkönyv-vezető(k) és -hitelesítő(k) nevét,
- a végére keltezés már szükségtelen, legfeljebb a kmf (kelt, mint fent) megjelölés.
Ha a rögzítésnek nincsenek jogi konzekvenciái, akkor a lényeges tartalmak rövid rögzítése is elegendő. Ilyenkor készülnek feljegyzések, emlékeztetők, összefoglalók stb.
A szakmai önéletrajz
A szakmai önéletrajz adott időpontban, meghatározott céllal rögzíti a legfontosabb - adatszerű - információkat egy személyiségről. A cél többnyire a munkavállalás vagy a munkakör változtatás. Akár külső, akár szervezeti egységen belüli belső információ alapján készülnek a pályázatok, azok általában tartalmazzák a szakmai életrajz mellett szükséges okiratok vagy egyéb írásos anyagok felsorolását (pl. végzettséget dokumentáló bizonyítvány eredetiben, fénykép, publikációs jegyzék stb.). Ezek alapján dől el, hogy hívják-e az illetőt személyes beszélgetésre, esetleg teszt vagy kérdőív kitöltésére.
Az alkalmazás, kinevezés, megbízás, felkérés, előléptetés - mint a munkaviszony létesítésének leggyakoribb formái - döntéselőkészítésében így kitüntetett helye van a szakmai életrajznak. A megírás előtt tehát szükséges végiggondolni, hogy mely adatokra van szükség és melyekre nincs: fontos, hogy a személyes bemutatkozást jól készítse elő.
A szakmai életrajz adatai és sorrendjük:
- név
- (leánykori név)
- értesítési cím és telefonszám
- állandó lakcím és telefonszám
- személyi adatok: születési idő (életkor)
állampolgárság
családi állapot
gyermekek száma és életkora
- iskolai végzettség, szakképzettség: oktatási-, szakoktatási intézmények, tanfolyamok és a megszerzett képesítések felsorolása időpontokkal, időrendi sorrendben
- egyéb képesítések (időpontokkal): idegen nyelv ismerete számítógép kezelési ismeretek gépkocsi vezetés
- szakmai tapasztalatok: munkahelyek és munkakörök felsorolása időpontokkal
- sorkatonai szolgálat (tartalékos tiszti rang)
- érdeklődés a szakmán kívül: sport, művészetek, hobby
- ambíció: szakmai és egyéb területen.
Néhány jó tanács:
- Célszerű akkor is fényképet mellékelni, ha külön nem kérik.
- A szakmai életrajzot szükségtelen aláírni, ha van mellette kísérőlevél vagy pályázat, amelyeket természetesen alá kell írni. Sőt célszerű a kísérő-levelet vagy a pályázatot kézzel megírni, mert ma már egyre több helyen kérik írásszakértő véleményét is a döntéshez.
- Keltezés azonban mindenképpen szükséges a szakmai életrajzra, hogy friss, aktuális voltát bizonyítsuk.
- Kerüljük az evidenciákat: pl. szükségtelen az általános iskolát vagy iskolákat felsorolni, ha ennél magasabb iskolai végzettsége van a jelöltnek, ugyanez vonatkozik a középiskolára is, kivéve ha szakképzést, illetve szakmai végzettséget is adott, vagy: ha valaki informatikai szakon végzett a főiskolán nem szükséges számítógépes ismereteit részletezni.
A kérvény
Az írásbeli kommunikációnak viszonylag nagy területére terjed a levelezéssel történő információcsere, kapcsolatfelvétel. A magánlevelezést leszámítva is jelentős területet fog át a nyilvános vagy hivatalos kommunikációban, hiszen meghatározott funkciójú hivatalos levelek pl. a vállalati (munkahelyi) belső levelek, a kereskedelmi levelek, a reklám-levelek, a terméktájékoztatók stb.
A kérvény egy - az egyéni érdekkel összefüggő, de - hivatalos levél, amelyben olyasmit kérek a magam (ritkább esetben hozzám közel álló rokon, barát) részére, ami a kialakult gyakorlat, rend, elfogadott normák vagy éppen jogszabályok szerint nem illetne meg, nem "járna".
A speciális cél körültekintő, s a célt ugyancsak speciális formai elemekkel szolgáló stílust, rövid, lényegretörő szerkesztést kíván.
Célszerű, ha a kérvény megfelel az alábbi elvárásoknak:
- A kérvény bal felső sarkába kerüljön a címzés:
intézmény (szervezeti egység)
név, beosztás, rang (tudományos fokozat)
székhely.
- A jobb felső sarokban lehet feltüntetni a kérés tárgyát (pl. munkabér emelésére irányuló kérés, vagy rendkívüli szabadság kérése stb.)
- Megszólítást írjunk, és ne azt, hogy "kérvény" vagy "kérelem".
- Megtisztelő stílusban (pl. Tisztelettel kérem, hogy .....), röviden, egy-két mondatban fogalmazzuk meg kérésünket, majd soroljuk fel a kérés indokait, a körülményeket, amelyek miatt a kérés teljesítése fontos nekünk, vagy amelyek miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy kérelemmel kell fordulnunk az illetékeshez.
- Befejezésül jelezhetjük, hogy mit tudunk a magunk részéről felajánlani, biztosítani, vállalni saját kérésünk teljesíthetőségéből vagy köszönetképpen olyan területen, ami a címzettnek lehet fontos, lényeges kérdés.
- Kerüljük az "alulírott: X.Y. ..." bevezető mondatot és a "maradok tisztelettel: ..." befejezést. Kezdhetjük bemutatkozással: "Nevem: X.Y., és azzal a kéréssel fordulok Önhöz .... stb", vagy "...arra kérem, hogy .....stb."
- A befejezés stílusához javasolható pl.:
- "Reménykedve kérésem teljesíthetőségében, tisztelettel: X, Y.", "Várom számomra kedvező válaszát, tisztelettel: X.Y.", "Kérésemet tisztelettel megismételve: X.Y.".
- Ne feledkezzünk meg a keltezés-ről, valamint az értesítési cím és telefonszám megjelöléséről.
|