Civilizációs betegség

A civilizáció rohamos fejlődése alaposan megváltoztatta a ma élő emberek életkörülményeit, amihez szervezetük nem képes megfelelő ütemben alkalmazkodni. Ezt mutatja a sokféle civilizációs ártalomra visszavezethető betegség mellett a bőrgombás megbetegedések számának rohamos emelkedése is.

 A XX. századig az emberek természetes anyagokból, elsősorban marha-, disznó-, juh- vagy egyéb állatbőrből készült csizmákban, cipőkben, sarukban jártak, illetve gyapjúból filcesített nemezposztóból készült bocskort, papucsot hordtak. A lábat fehér gyolcsból - pamutvászonból - szegett kapcaruha vagy tiszta gyapjúfonálból kötött harisnya védte. Mindez jól szellőző, ugyanakkor hő- és nedvességszigetelő viselet volt. Gyerekek és felnőttek is sokkal többet voltak mezítláb, mint manapság, egyes vidékeken a fagy beállása előtt nem is húztak cipőt hétköznapokon. Anélkül, hogy visszakívánnánk az ezekkel a körülményekkel együtt járó higiénés viszonyokat, annyi biztos, hogy az ily módon "edzett" lábbőr számára nem volt ellenfél a sokféle, mostanában egyre jobban terjedő kórokozó. Később viszont, a XX. századi tömegtermelés nyomán megjelentek az olcsó, rövidebb élettartamú cipők, amelyeket már nem kell "megkímélni", egész nap, egész évben hordhatók. Ezek azonban gyakran túlságosan zárt, szoros, nehezen szellőző (lakk, műanyag stb.) anyagból készült lábbelik (divatcipők, bakancsok, sportcipők), hozzá pedig rossz nedvszívó tulajdonságokkal rendelkező műszálas, nylon harisnyát, zoknit viselünk, ami már ideális feltételeket teremt a meleg, párás helyet kedvelő kórokozóknak, például a lábgombáknak.

Hajlamosító tényezők
Az utóbbi évtizedekben az egész világon, de különösen a fejlett európai és amerikai országokban rohamosan nőtt több olyan betegség előfordulása, amely szintén hozzájárul a bőrgombák elterjedéséhez. Ilyenek a keringést érintő szív- és érrendszeri megbetegedések (a végtagok rossz vérellátása), a cukorbetegség, az immunrendszer bármilyen okból történő meggyengülése. Bizonyos értelemben a stressz is fogékonyabbá teszi az emberi szervezetet az ilyen jellegű fertőzésekre, hiszen az is fokozott izzadással és az immunrendszer általános védekező képességének csökkenésével jár.
A fertőzés kialakulásában az egyéni hajlam meghatározó, de számos úgynevezett hajlamosító tényezőt ismerünk, amely elősegíti a bőrön és a körmön a gombák megtelepedését.
A modern életforma, a ruházkodási szokások, a sok esetben túlfűtött helyiségek, a párás munkakörülmények (például az élelmiszer-feldolgozó üzemekben) mind-mind hozzájárulnak a betegség gyakori kialakulásához. A felsoroltakon kívül elősegítheti a fertőzést a különböző antibiotikumok túlzott szedése, a vitamin- és vashiány, a bőr és köröm betegségei, az azokon kialakuló apróbb sérülések és a jelentős túlsúly is. Ez utóbbi egyrészt az izzadást fokozza, másrészt rontja a végtagok vérellátását.
A fertőzés gyakorisága természetesen más külső tényezőkkel is összefügg, hiszen a gombáknak a közös használatú zuhanyozók, szaunák, uszodák és fürdők környezete kedvező feltételeket teremt, így ezek látogatói fokozottan veszélyeztetettek. A bőrszárazság, a túlzott tisztálkodás az egészséges bőrfelület természetes védekezőképességét csökkentik, így úgynevezett behatolási kaput teremthetnek a gombák számára.

Titkolni kár
A gombás eredetű megbetegedések a világon mindenhol népbetegségnek számítanak. Egy nemrégiben elvégzett felmérés szerint Magyarország lakosságának 54 százaléka életében legalább egyszer megfertőződik. Az adatok riasztóak.
Az előfordulások nagy számának megfelelően a bőr- és körömgombásodás a legismertebb bőrbetegségek közé sorolható, ugyanakkor a legtitkoltabbak közé is tartozik. A nem túl esztétikus tünetek az ápolatlanság látszatát keltik, amely a társadalmi előítéletek miatt szégyenérzetet vált ki a fertőzöttekből. Pedig a lábgomba-fertőzés nemegyszer épp a túl gyakori tisztálkodás, a bőr, mint védelmi rendszer meggyengülése miatt talál utat magának, illetve gyakran épp uszodában, szaunában, vagyis gyakorta testápolás, testedzés közben történik a fertőzés. Az előítéleteknek köszönhetően, illetve a hiányos ismeretek miatt a betegek gyakran már csak kiterjedt fertőzéssel keresik fel a bőrgyógyászati szakrendeléseket, vagy fordulnak háziorvosukhoz. Pedig tény, hogy a betegséget bárki megkaphatja, a kórképek nem gyógyulnak maguktól, sőt kezelés nélkül általában egyre súlyosabbá válnak.
A látszólag ártalmatlannak tűnő fertőzés olyan súlyos betegségeket okozhat, mint az ekcéma, az orbánc, a nyirok- és visszérgyulladás, cukorbetegeknél keringési rendellenességek esetén pedig még súlyosabb következményekkel járhat.

Forrás: www.hazipatika.com