A kullancsok parányi ízeltlábú élősködők, amelyek a vérszívás során számos betegséget terjeszthetnek az állatokról az emberre. Hazánkban két betegség a legismertebb, a kullancsencephalitis (kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás) és a baktérium okozta Lyme-kór. Az  ehrlichiasis és a  babesiasis újonnan felismert betegségek, amelyek hazai elterjedtségére vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Szerepet játszhatnak a kullancsok olyan klasszikus fertőző betegségek közvetítésében is, mint a tularemia és a Q-láz. A kullancsok kiemelkedően nagy számban találhatók az erdő-mező határain, ahol a bokrok,  cserjék és az erdő által biztosított magasabb páratartalom, jelentős mennyiségű avar egyszerre van jelen. Rejtőzködve élnek, mert nem szeretik sem a fényt, sem a szárazságot, sem a meleget. Tűző napon 1-2 óra alatt elpusztulnak, ellenségük még a száraz, hideg tél. A kullancsok aktivitása a tavaszi felmelegedéssel kezdődik (március-április) és az őszi fagyok beálltáig tart. A legtöbb fertőzés tavasszal és nyár elején fordul elő, de van egy második szezon is, ez kora ősszel (szeptember-október) jelentkezik Járványügyi helyzet A kullancsencephalitis előfordulására vonatkozóan az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztálya 1977 óta rendelkezik adatokkal. 1977 és 1997 között évente átlagosan 240 megbetegedés fordult elő, a legtöbb esetet (406) 1984-ben jelentették. Az utóbbi három évben jelentősen csökkent a bejelentett megbetegedések száma: 1998-ban 84, 1999-ben 56, 2000-ben mindössze 45 megbetegedést regisztráltak az ország területén. Az idei év első félévében a járványügyi  helyzet az előző évihez hasonlóan, kedvezően alakult. Június végéig 25 személy megbetegedéséről szerzett tudomást a járványügyi szolgálat, amely kevesebb volt a tavalyi év ugyanezen időszakában nyilvántartottnál (30). Somogy megyében 11, Zala megyében 8, Nógrád megyében 6 esetet diagnosztizáltak.   Az elmúlt 23 évben a megbetegedések előfordulási gyakorisága Zala, Somogy, Vas és Nógrád megyében volt kiemelkedően magas, de az országos átlagtól magasabb gyakoriságot észleltek Heves, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Baranya megyében is. Megbetegedéseket azonban nemcsak a nyugat-dunántúli illetve az észak-magyarországi természeti gócos területeken, hanem a többi megyében is diagnosztizáltak. Valószínűsíthető, hogy ezek a betegek az ismert gócokban fertőződtek, de nem zárható ki az sem, hogy esetleg lakóhelyükön. Arra vonatkozóan, hogy az egyes megyékben jelenleg a kullancsok milyen arányban fertőzöttek, nincsenek megbízható adatok. Lakos és mts-i  szerint minden 2000. kullancs tartalmazza a vírust. A megbetegedések döntő többsége a 20-49 évesek között jelentkezik. A Lyme-kór világszerte a leggyakoribb kullancs által terjesztett bakteriális eredetű betegség, amely 1998. január 1-től Magyarországon is jelentésre kötelezett. A  jelentési kötelezettség első éveiben évente mintegy 1000 megbetegedést jelentettek, a morbiditás 10 %ooo-nek bizonyult. 2000-ben 1106 esetet tartottak nyilván. 2001. június 30-ig 392  beteget jelentettek be, 17 %-kal többet, mint az előző év első hat hónapjában (334). A regisztrált esetek száma minden bizonnyal alacsonyabb a ténylegesnél. A Lyme-kór előfordulására vonatkozó adatok értékelésekor  figyelembe  kell venni, hogy a több szervrendszert érintő, többfázisú betegség felismerése és diagnosztizálása nagy gyakorlatot kíván, és a mikrobiológiai vizsgálati módszerek nem nyújtanak kellő segítséget a diagnózis megállapításához. A betegség a fertőzöttek 60-80%-ánál típusos bőrelváltozás, ún. erythema migrans formájában jelentkezik, melyet nemspecifikus tünetek: láz, nyirokcsomó duzzanat, gyengeség, izom és izületi fájdalom kísérhetnek. Ebben a stádiumban a betegség orális antibiotikumokkal jól gyógyítható, azonban a betegek egy része nem fordul orvoshoz. A kezeletlen vagy inadekvát módon kezelt fertőzésekhez késői szövődmények társulhatnak.   A disszeminált fertőzés az erythema migrans megjelenése után napokkal vagy hetekkel később idegrendszeri, mozgásszervi vagy kardiális elváltozásokkal jelentkezik. Az elmúlt három évben a  megbetegedések 60%-át öt területről (Budapest, Pest, Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Heves megye) jelentették, ezen belül a fővárosból származott az esetek egyharmada. Az előfordulási gyakoriság Nógrád megyében volt kiemelkedően magas, több mint háromszorosa az országos átlagnak, ezt követte a budapesti morbiditás. Az országos átlagot Heves, Tolna, Zala, Somogy, Vas és Pest megyében is meghaladta a 100 000 lakosra jutó bejelentések száma.  Az előfordulási gyakoriság ebben az évben is Nógrád és Heves megyében volt a legkiemelkedőbb, ahol eddig 41 illetve 49 betegnél diagnosztizálták a betegséget. Ezt követően Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt a legérintettebb. A Lyme-kór minden életkorban előfordul, a betegséget leggyakrabban az 50-59 és a 40-49 évesek között diagnosztizálják. A lakossági átlagnál lényegesen magasabb előfordulási gyakoriságot figyeltek meg az erdészeti dolgozók körében. Mindkét betegségre kifejezett késő-tavaszi -nyári szezonalitás jellemző, amely egybeesik a kullancsok akitivitásával. A megbetegedések áprilisban kezdenek megszaporodni és általában a legtöbb esetet június-július hónapokban észlelik. A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek megelőzésében kiemelt szerepe van az ún. nem specifikus megelőzési lehetőségeknek. A cél: a kullancs-csípést elkerülése, a kullancs-csípés kockázatának csökkentése, amelyet  megfelelő  öltözködéssel és rovarriasztó készítmények használatával érhetünk el. Tanácsolható, hogy nadrágban menjük ki a szabadba, a nadrág szárát tűrjük a zokniba; az inget, trikót is tűrjük be a nadrágba, viseljünk vászonsapkát, hosszú hajúak a hajukat fogják össze és rejtsék sapka alá. A rovarriasztó szerek közül a 8-12 órán át hatásos készítmények javasolhatók, amelyeket körültekintően, kis mennyiséget felhasználva, csak a ruha nyílásai körül alkalmazzunk. Naponta - a kirándulás, természetjárás, kertészkedés, stb. után - tartsunk kullancsvizitet, azaz vizsgáljuk át a testünket és a bőrbe fúródott kullancsot távolítsuk el. A két fertőzés megelőzésében lényeges különbség az, hogy míg a kullancsencephalitis védőoltással megelőzhető, addig a Lyme-kór hazánkban egyelőre nem. A kullancsencephalitis specifikus, így a leghatékonyabb megelőzési módja az aktív védőoltás, amely 3 oltásos alapimmunizálásból, majd a háromévenkénti emlékeztető oltásból  áll. A védőoltást ajánlott a hideg évszakban elkezdeni, hogy március-áprilisra már megfelelő védettséggel rendelkezzünk.   Forrás: http://www.eum.hu/eum/eum.news.page?pid=DA_22004